M�gis �rdemes agarat tartani?

Aki l�tott m�r �l�ben agarat teljes erej�vel a m�ny�l ut�n futni, soha nem felejti el a kirobban� er�, a duzzad� izmok l�tv�ny�t. Sajnos m�g az agarak ir�nt �rdekl�d�k sem gyakran r�szes�lhetnek ebben a felejthetetlen �lm�nyben, k�l�n�sen nem az orsz�g d�l-alf�ldi r�gi�j�ban, ahol sosem rendeztek ag�rversenyeket – legal�bbis 2001-ig.

Lelkes szegedi �s Szeged-k�rny�ki ag�rtulajdonosok 2001. j�nius�ban elhat�rozt�k, hogy megteremtik a rendszeres mozg�s lehet�s�g�t kuty�iknak, �s m�ny�lh�z� ag�rversenyek, �n. coursingok rendez�s�vel v�llalnak r�szt az agar�szat n�pszer�s�t�s�ben. Az akkor d�nt�en magyarag�r- �s whippettulajdonosokb�l �ll� kis csapat akt�v tagjai lelkes szervez�i munk�val el�rt�k, hogy az agarak �si fajtajegyeinek, tulajdons�gainak meg�rz�s�t, bemutat�s�t szolg�l� rendezv�nyeket egyre nagyobb �rdekl�d�s k�s�rje Csongr�d megy�ben. 2003-ra a profi versenyeken val� eredm�nyes r�szv�tel mellett �lland� megh�vott vend�gei lettek a k�rnyez� telep�l�sek rendezv�nyeinek, ahol alkalmank�nt ak�r t�bb sz�z embernek v�lt felejthetetlen �lm�nny� a sz�guld� agarak l�tv�nya…

J�magam n�gy-�t akt�v orosz ag�rral vonultam ki ilyen alkalmakkor, ebb�l a szemsz�gb�l n�zve mutatom be a coursingot, mint olyan �j sportol�si lehet�s�get, melyet nem csak agarakkal lehet v�gezni. Gyakran m�r id�skorba l�pett kedvenceimet is felvonultattam ilyenkor, egyr�szt hogy ne �rezz�k h�tt�rbe szor�tva magukat, m�sr�szt ezeknek a pomp�s �llatoknak a l�tv�nya mindenkit leny�g�z�tt, k�l�n�sen ha h�t kuty�t sz�ml�l� falk�ban l�thatt�k �ket. Ezenk�v�l azzal j�rultam hozz� a bemutat�k siker�hez, hogy p�r mondatban bemutattam az ag�rfajt�kat az �ltalunk k�n�lt nagyszer� �lm�nyek befogad�s�ra felk�sz�lt k�z�ns�gnek. Partnerem a technik�t kezelte, a k�z�ns�g soraiban pedig mindig akadtak lelkes seg�t�k, akik egy-egy futam ut�n visszah�zt�k a m�nyulat a startvonalra.

Mi is az a coursing?

A coursingversenyen a kuty�k az igazi ny�l mozg�s�t imit�l� m�ny�l ut�n futnak, amelyet egy zsin�r �s egy elektromos hajt�s� berendez�s seg�ts�g�vel vonszolunk el�tt�k. A p�lya hossza 500-1000 m�ter, �s a c�legyenesben az agaraknak lehet�s�g�k ny�lik a m�nyulat elkapni, hiszen ez a siker�lm�ny motiv�lja �ket – no meg persze az �vezredek �ta bel�j�k k�dolt �z�si �szt�n. Minden futam ut�n, miut�n agaraink megragadt�k zs�km�nyukat, a nyulat vissza kell h�zni a startvonalra, s ehhez egy-k�t �gyes seg�t�re volt sz�ks�g�nk. Azt, hogy a m�ny�l az igazi ny�lhoz hasonl�an hirtelen tudjon ir�nyt v�ltoztatni, el�re elhelyezett �n. ford�t�t�rcs�k seg�ts�g�vel �rt�k el. A p�lya vonalvezet�se ilyenform�n b�rmikor megv�ltoztathat� volt, de a futamokat, melyekben a kuty�k fajt�nk�nt, nemenk�nt �ltal�ban p�ros�val indultak, azonos vonalvezet�s� p�ly�n rendezt�k, hiszen a n�z�k sz�m�ra �gy k�nnyebben �sszehasonl�that� volt az agarak �gyess�ge, gyorsas�ga, fordul�konys�ga.

Egy „val�di”, versenyszer� coursingversenyen h�rom b�r� b�r�l, akik fejenk�nt 100 ponttal �rt�kelik a kuty�k teljes�tm�ny�t k�l�nb�z� szempontok alapj�n. A b�r�lat legfontosabb szempontjai a gyorsas�g, r�men�ss�g, intelligencia, fordul�konys�g �s a kond�ci�.

• A gyorsas�g meg�t�l�s�n�l az egyik legfontosabb szempont, hogy az ag�r m�lyen fut-e. �rdemes megfigyelni tov�bb�, hogy a fordul�k ut�n hogyan gyorsul fel ism�t az ag�r. El�fordul, hogy esetleg el�z�sre is ad�dik lehet�s�ge. Az el�z�st pluszpontokkal jutalmazz�k a b�r�k. A versenyz� azonban semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem t�madhat vet�lyt�rs�ra, az agresszi� els� jel�re ki kell az agarat a versenyb�l z�rni.

• A r�men�ss�g �rt�kel�sekor azt veszik figyelembe, hogy a kutya csak a ny�lra koncentr�l-e. Ezt t�bb ponton is vizsg�lhatjuk, p�ld�ul a rajtn�l, hiszen a rutinos ag�r le sem veszi a szem�t zs�km�ny�r�l, �s fut�s k�zben sem t�veszti azt szem el�l. Akad�lyok el�tt nem habozik, �s m�sodikk�nt is, n�ha buk�s �r�n is megpr�b�lja a nyulat megszerezni.

• Az intelligencia meg�t�l�s�n�l a coursingb�r�k azt figyelik els�sorban, hogy az ag�r a legel�ny�sebb fog�si poz�ci�ra t�rekszik-e. Igaz�n rutinos kuty�kn�l n�ha az is el�fordul, hogy az ag�r igyekszik neh�z terepre terelni a nyulat. K�l�n�sen �sszeszokott p�rosn�l fordul el�, hogy mintha �sszebesz�ltek volna, mintegy egym�s el� terelik a zs�km�nyt. Van erre egy r�gi magyar kifejez�s: �gy mondj�k, hogy ilyenkor az ag�r „kertel”. A kertel�st csak bizonyos m�rt�kig toler�lj�k coursingversenyeken, ennek meg�t�l�se tapasztalt b�r�t k�v�n.

Coursingbemutat�ink n�z�i gyakran megtapasztalhatt�k, milyen csod�latos l�tv�nyt ny�jt, ahogy egy j�l �sszeszokott p�ros egym�s munk�j�t seg�tve ragadja meg a zs�km�nyt. A magyar agarak igaz�n profik ebben, k�l�n�sen j�l tudnak �sszpontos�tani. B�r a vil�gon mintegy 30 ag�rfajt�t tartanak sz�mon (ezek k�z�l az FCI tizenh�rmat ismer el �n�ll� fajtak�nt), haz�nk b�szk�lkedhet a legnagyobb m�ltra visszatekint� agaras vad�szatokkal. A honfoglal�s kor�t�l az 1940-es �vekig �si form�j�ban m�velt�k az agar�szatot. A h�bor� ut�n megalkotott vad�szati t�rv�ny azonban megtiltotta az agarakkal t�rt�n� vad�szatot, s ennek k�vetkezt�ben nemzeti kincs�nk fennmarad�sa vesz�lybe ker�lt. A fajta a fennmarad�s�t a t�rv�ny �ltal �ld�z�tt, a k�zv�lem�ny �ltal pedig len�zett �n. rapsicoknak k�sz�nheti, akik a magyar ag�rral h�sbeszerz�s�ket v�gezt�k. S val�ban: agarunk igazi vesz�lyt jelent nemcsak a ny�lra, hanem az �zre is. Az agar�szat egy�bk�nt sem �llatv�d�k szem�nek val� l�tv�ny, az ag�r az �zzel brut�lis m�don b�nik el. A m�ny�lnak szerencs�re semmi nem f�j, �gy nemzeti kincs�nk sz�m�ra maradt a coursing, mint a legnagyszer�bb sportol�si lehet�s�g, ahol �z�si hajlam�t maxim�lisan ki�lheti.

Agarak a nagyvil�gb�l

Coursingbemutat�inkon, miut�n megismerkedhetett a n�z�sereg azzal a fajt�val, amely a magyars�g t�rt�net�t v�gigk�s�rte, �jabb ag�rfajt�t mutattam be: az angol agarat, mely sok ag�rfajta kialak�t�s�ban, nemes�t�s�ben vett r�szt. Testfel�p�t�se is arra utal, hogy fut�sra termett. F��ll�sban ag�rversenyp�ly�n fut, ahol a m�nyulat v�gtelen�tett k�rp�ly�n h�zz�k. T�l gyors is ahhoz, hogy a fordul�konys�got ig�nyl� coursingversenyeken nagyobb sz�mban r�szt vegyen �s sikereket �rjen el – �gy volt ez Szeged k�rny�k�n is. A v�konyabb csont� angol ag�rral k�nnyebben t�rt�nik baleset terepen, de elhivatotts�g�t, �llhatatoss�g�t jelzi, hogy ak�r t�r�tt l�bujjal is befejezi a futam�t. T�lz�s n�lk�l �ll�thatom, hogy ami a lovakn�l az angol teliv�r, az a kuty�kn�l az angol ag�r. A leveg�ben elny�lva v�gt�z� angol ag�r l�tv�nya felejthetetlen �lm�ny b�rkinek, aki az �llatok sz�ps�ge ir�nt valamennyire is fog�kony. Ezt az �lm�nyt n�h�nyszor siker�lt is a n�z�kkel megosztani, amikor az �llatmenhelyr�l befogadott, id�s angol agaram eg�szs�ge engedte…

Az agarak klasszikus k�pvisel�i ut�n m�g mindig a r�vid sz�r� agarakn�l maradva legnagyobb l�tsz�mban a whippeteket volt szerencs�m bemutatni. A whippeteket szok�s mini-angolk�nt is emlegetni, hiszen a fajta kialak�t�s�ban az angol ag�r j�tszotta a f�szerepet. Az angolsz�sz orsz�gokban oly n�pszer� ag�rversenyz�st is megel�zte egy olyan id�szak, amikor tiltott�k az ag�rral �l� �llatra t�rt�n� vad�szatot. Ekkor a brit munk�soszt�ly egy kisebb termet�, �gy messzir�l kev�sb� felismerhet� ag�rfajt�t kezdett teny�szteni, amellyel a lebuk�s vesz�lye n�lk�l tudta a csal�d h�sell�t�s�t biztos�tani. Az apr� termetbe ann�l nagyobb vad�szszenved�ly szorult. A whippet mellett sz�l az is, hogy a ma �l� leggyorsabb ag�rfajta. �ri�si sebess�gre k�pesek ezek a hihetetlen �z�si hajlammal meg�ldott kis fick�k! M�g miel�tt b�rki azt hinn�, hogy a whippetet a ny�lon k�v�l m�s sem �rdekli, gyorsan hozz�teszem, hogy macsk�t meghazudtol� m�don tud a gazd�j�nak h�zelegni. A k�lts�gek oldal�r�l megk�zel�tve a dolgot, tart�sa sem r� akkora terhet gazd�j�ra, falk�ban pedig k�l�n�sen j�l mutat. Coursingbemutat�inkon mindig a whippetek v�ltott�k ki a legnagyobb ov�ci�t a k�z�ns�gb�l. Ahhoz sem f�rt k�ts�g, hogy a legfordul�konyabb ag�rfajta a whippet. Ezt gyakran siker�lt illusztr�lni is: szinte hihetetlen volt l�tni, hogy ilyen f�lelmetes gyorsas�g mellett milyen gyors ir�nyv�ltoztat�sra k�pesek ezek a kis kuty�k.

Bemutat�nk v�g�hez k�zeledv�n felkonfer�lhattam barzojaimat, akiket, hogy �letszer�bb legyen a t�rt�net, h�rmas�val engedtem el. Az oroszok ugyanis �n. szvor�ban vad�sztak (�ltal�ban k�t kan �s egy szuka), amely a vadat, d�nt�en farkast �ld�zte �s meg�ll�totta, a lovas vad�sz pedig odalovagolt, �s lesz�rta a zs�km�nyt. A bunda a vad�szat ilyen m�dja �ltal kev�sb� k�rosodott, mint l�tt sebn�l vagy csapd�n�l. �ppen ez�rt a barzoj sokkal ink�bb hajlamos a kertel�sre. Az orosz ag�r az egyik legr�gebbi kutyafajta. Fejl�d�s�ben a t�rt�nelmi esem�nyek nagy szerepet j�tszottak. Az 1800-as �vek elej�n alig lehetett fejedelmi udvart tal�lni, ahol ne tartottak volna orosz agarat. N�ha t�bb sz�z �llatb�l �ll� falk�val is rendelkezett egy-egy nagyherceg.

Ha szerencs�m volt �s gazd�ik r��rtek, bemutathattam az agarak �ri�sait, a j�mbors�gukr�l ismert �r farkasagarakat, vagy a kutyaki�ll�t�sok Best in Show programj�nak �gyeletes szt�rj�t, az afg�n agarat, akinek sz�pen �polt sz�re nagyszer�en kiadja akci�s mozg�s�t.

„Civilek” a p�ly�n

Mindig szak�tottam id�t arra, hogy prezent�ljam: nemcsak a rendk�v�li �z�si hajlammal rendelkez� agarak �lvezik a coursingverseny �ltal ny�jtott fut�si lehet�s�get. Volt m�r lelkesen fut� briard vend�gszerepl�je m�sorainkank, l�ttunk m�r a m�ny�lra teljesen begerjedt pulit, h�siesen fut� angol cocker sp�nielt, de a p�lm�t mindig Gy�ngyi, a westie vitte el, aki k�t magyarag�r-fi� mellett n�tt fel, �gy eg�szen megedz�d�tt.

A bemutat� v�g�n �ltal�ban k�l�n figyelmet szentelt�nk a fiatal agarak k�pz�s�nek, mert b�r az �z�si hajlam mindegyik ag�rfajt�ba be van k�dolva, azonban ennek a szenved�lynek teret kell adni, felsz�nre kell hozni, hisz senki nem tudja azt az anyja has�ban, mi f�n terem a m�ny�l (kiv�ve a whippeteket…). A fokozatosan �l�nk�l� �rdekl�d�s, az egyre sikeresebben lebonyol�tott rendezv�nyek, valamint a munk�nk elismer�se mind tov�bb motiv�lt benn�nket. Ami�rt igaz�n meg�rte az eg�sz, az az volt, hogy tudtam, �reztem: az ebkedvel� l�togat�k soraib�l �jabb �s �jabb ag�rtulajdonosok ker�lnek ki.

A t�rt�net elej�n bemutatott kis csapat tagjaiban egyre er�s�d�tt a v�gy, hogy agaraik gyorsas�g�t �s �gyess�g�t orsz�gos szinten is pr�b�ra tegy�k. Akadtak, akik nemzetk�zi versenyek fel� kacsintgattak. A coursing versenyek sz�nvonalasabb� t�tel�re val� t�rekv�s h�vta �letre az ig�nyt, hogy ezent�l nemzetk�zi szab�lyok szerint lebonyol�tott versenyeken k�sz�lhessenek az agarak a k�lf�ldi megm�rettet�sekre. Ehhez azonban nemzetk�zi coursingb�r�kra volt sz�ks�g. Miut�n h�rom versenyb�r� is kiker�lt a szegedi agarasok k�z�l, �s m�r val�di megm�rettet�s form�j�ban �llhattak rajthoz az agarak, �ppen csak a bar�ti tal�lkoz� jelleg�t vesz�tette el a dolog… Abban a pillanatban, ahogy t�tje lett a versenynek, valahogy megv�ltoztak a viszonyok. Mind a n�z�k, mind a rajthoz �ll� agarak sz�ma cs�kkenni kezdett. �s az agarak sz�ma sem n�tt a k�rny�k�nk�n egy id� �ta…

Rem�lem, �r�som gondolat�breszt� volt azoknak, akik szimpatiz�lnak az agarakkal �s a kuty�val val� sportol�s ilyen form�j�val. �s azon is elgondolkodunk n�h�nyan, miben is k�l�nb�zik a hobbikuty�s a profi kuty�st�l…