Sz�ps�g vagy teljes�tm�ny

P�g�ny Tam�s c�ltudatosan, kiz�r�lag versenyorient�lt elk�pzel�ssel v�gott bele kilenc �ve a magyar agaraz�sba. T�bb�ves k�kem�ny munk�val, saj�t tapasztalatai alapj�n egy�ni edz�sprogramot �p�tett fel, melynek eredm�nyess�g�r�l sz�mos bajnoki c�m, els� helyez�s, valamint bronzkoszor�s mestertr�neri c�m tan�skodik. Feles�ge, Bali Orsolya szint�n teny�szt�, aki a honi agarasok k�z�tt m�lt�n ismert Kucorg�-Dombi Kennel tulajdonosa, �s ki�ll�t�si vonalon tudhat mag��nak komoly eredm�nyeket. Annak ellen�re, hogy mindketten magyar agarat teny�sztenek, sosem gondolkoztak kennelegyes�t�sen.

– K�nnyen megf�r egy fed�l alatt k�t k�l�nb�z� teny�szt�si ir�nyzat?

Ebb�l sosem voltak n�zetelt�r�seink. Mindkett�nket elt�r� c�lok, m�s �s m�s elk�pzel�sek vez�relnek, ugyanakkor valljuk – �s lehet, hogy ezzel sokan nem �rtenek egyet – hogy sz�ps�g �s teljes�tm�ny nem lehet egyszerre teny�szt�si szempont. Tudom, hogy ezt nem „illik” �gy kimondani, de ez az igazs�g. Term�szetesen nem lehet c�l a fajta kett�v�laszt�sa, mint ahogyan az az angol ag�r eset�ben t�rt�nt, de a mai magyarag�r-standard m�g mindig meglehet�sen kiforratlan, �s olyan k�vetelm�nyeket t�maszt, mely ink�bb a k�llemet helyezi el�t�rbe a funkcionalit�ssal szemben. Egy sz�, mint sz�z: sz�nd�kosan nem akartuk kenneljeinket egybeolvasztani, mindenesetre elk�pzel�seink egy ponton tal�lkoznak, ez pedig a min�s�gre val� maxim�lis t�rekv�s.

– T�led tudom, hogy annak idej�n versenyz�si sz�nd�kkal kezdt�l agarazni. Mi ragadott meg annyira ebben a sportban?

– A versenyz�s, a versenyszellem mindig is �letem r�sze volt. V�lasztott sport�gam a sebess�ghez k�t�d�tt, mivel ker�kp�roztam, �s tal�n ez lehetett az oka, hogy a szint�n „fut�bolond” agarak fel� orient�l�dtam. Az els� agaram szem�ben l�ngol� t�z �s v�gy volt az els� pont, azt�n mikor testk�zelb�l megtapasztalhattam, hogy mit tudnak ezek a kuty�k, teljesen bel�j�k bolondultam. A legt�bb embernek fogalma sincs arr�l, hogy mit jelent egy igazi ag�rv�gta. Ezt nagyon neh�z szavakban visszaadni. A robban�sszer� rajt, az elk�peszt� sebess�g �s lend�let, a mancsuk alatt d�b�rg� talaj… egyszer�en �letre kel a kuty�ban az ER�. Volt olyan k�tked� ismer�s�m, akit egy hossz�, l�tv�nyos, d�b�rg� v�gta v�gk�pp meggy�z�tt v�laszt�som helyess�g�r�l, �s t�bb� nem n�zte le az agarakat. Az agarak meg�t�l�se ugyanis meglehet�sen sz�ls�s�ges: vagy szeretik, vagy megvetik �ket, a k�z�mb�ss�g ritka vel�k kapcsolatban. Sajnos magam is sz�mtalanszor c�lt�bl�ja voltam g�nyos megjegyz�seknek, s�t t�bb esetben konfliktusba keveredtem m�s kuty�sokkal is emiatt. Olyan is el�fordult, hogy valaki: „N�zd, j�nnek a ropik, menj vacsor�zni!” felki�lt�ssal s�ta k�zben r�nk usz�totta kuty�j�t. Ilyenkor a kuty�im megv�dt�k magukat, ami bizony a m�sik f�l sz�m�ra nemritk�n s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt. Id�vel azt�n lassan elmaradoztak a g�nyol�d�sok, �s amikor megjelent�nk a t�ren, a legrenitensebb bajkever� kuty�k egyt�l-egyig p�r�zra ker�ltek… Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mi voltunk a „t�r r�mei”. S�t, �n mindenkit el�re k�rtem, ne engedje hozz�nk a kuty�j�t, mert a versenyszuk�m test�rs�g�t ell�t�, Dacos nev� kanom nem n�zi j� szemmel a k�zeled�st. Sajnos sz�ks�g is volt a szolg�lataira, mivel a t�bb h�napon �t tart� gondos felk�sz�l�st pillanatok alatt t�nkreteheti egy k�teked� kutya s�r�l�st okoz� t�mad�sa.

– Ha versenyz�sr�l besz�l�nk, voltak�ppen mit kell ez alatt �rteni?

– Az agaraz�snak h�rom fajt�ja l�tezik: a hagyom�nyos p�lyaverseny, a coursing �s az agaras vad�szat. A hagyom�nyos versenyen egy futamon hat kutya vesz r�szt, akik boxb�l indulnak a m�ny�l ut�n. A p�lya kett�s „U” alak�, homokbor�t�ssal, de l�tezik f�ves p�lya is, melyeknek a sz�ma a balesetvesz�lyess�g�k miatt szerencs�re cs�kken. A kuty�k r�vid (270, 350 m�ter), hossz� (780, 860 m�ter), de legt�bbsz�r norm�l t�von (480 m�ter) m�rik �ssze tud�sukat.

A coursing val�j�ban a vad�szatot imit�lja. A p�rban indul� kuty�k egy ford�t�t�rcs�kkal fel�p�tett p�ly�n, cikkcakkban, zsin�rral h�zott m�nyulat �ld�znek. R�gebben meghat�rozott kapuk k�z�tt kellett �tszaladniuk, hogy pontot kapjanak, ma m�r nincsenek kapuk. Teljes�tm�ny�ket coursingb�r�k �rt�kelik 100 pontos sk�l�n, els�sorban a kutya temp�j�t, helyezked�s�t, kond�ci�j�t, helyzetfelismer�s�t �s fog�s�t vizsg�lva.

Mindk�t versenyt�pushoz val� r�szv�telhez �n. „licence”-et, azaz versenyenged�lyt kell szerezni�k a kuty�knak. Ezt legkor�bban 14 h�napos koruk ut�n tehetik meg: a legfontosabb k�vetelm�ny, hogy a kutya teljes er�bedob�ssal, a ny�lra koncentr�lva fusson. A licence megkap�sa ut�n a kutya 18 h�napos kor�t�l kezdve a nyolcadik �let�v�ig versenyezhet. A ny�lvad�szathoz, melyet az FVM rendelete enged�lyez, szint�n k�pess�gvizsg�t kell tenni�k az agaraknak.

– Tudval�v�, hogy haz�nk nagy m�ltra visszatekint� agaras kult�r�val b�szk�lkedhet. Igaz ez a versenyz�sre is?

– A versenyagaraz�snak komoly hagyom�nyai vannak ugyan, �m manaps�g kev�s magyar ag�r versenyez Magyarorsz�gon. A versenyz�s h�skora a 70-es �vekre tehet�, f�nykor�t pedig a 80-as �vek v�g�n, 90-es �vek elej�n �lte. Ebben az id�szakban nagy n�pszer�s�gnek �rvendett, sok kutya �s m�g t�bb n�z� volt jelen. Az�ta sajnos megsz�nt n�h�ny p�lya, �gy a futamok is, Budapesten, a Pokolszigeten �s Gy�lon. Azonban Isaszegen n�h�ny �ve �p�lt egy �j p�lya, mely j� p�ld�ja az agaras t�rsadalom �sszefog�s�nak, R�bapaton�n pedig eur�pai szinten is cs�csmin�s�g� p�ly�n rendeznek versenyeket, ahol m�r t�bb vil�gversenyen bizony�tott a magyar rendez�s�g, �s itt rendezik meg a 2006-os Vil�gbajnoks�got is.

– Gondolom, a versenyz�shez k�l�n felk�sz�l�s sz�ks�ges, nem el�g csak beszuszakolni a kuty�t az ind�t�boxba, �s hajr�…

– Mint minden versenysport�g, az ag�rversenyz�s is alapos felk�sz�l�st ig�nyel. Sokan tal�n nem is gondoln�k, hogy a versenyz�s mennyi �s milyen komoly edz�smunk�t ig�nyel a kuty�t�l �s gazd�j�t�l egyar�nt. Sz�momra ez jelentette, jelenti a kih�v�st: a kuty�t, az agarat funkci�j�nak megfelel�en, a legjobbnak nevelni �s tren�rozni. Aki komoly form�ban �s eredm�nyesen szeretne versenyz�ssel foglalkozni, annak m�r a leend� kiskutya megsz�let�se el�tt nagyon gondosan kell t�j�koz�dnia. Fel kell keresni a megfelel� t�pust k�pvisel� teny�szt�ket, alaposan meg kell vizsg�lni a sz�l�ket. Nem el�g csak a pap�rokra vagy a serlegekre hagyatkozni! L�tni kell a sz�l�k fel�p�t�s�t, testalkat�t, izomzat�t, mozg�s�t. A k�s�bbi sikerek ugyanis nagyban f�ggnek a teny�szet, a sz�l�k �s a kiskutya helyes kiv�laszt�s�t�l.

M�r k�ly�kkorban el kell d�nteni, hogy milyen c�llal szeretn�nk felnevelni az agarunkat. A versenyz�sre sz�nt kuty�kb�l – az �ltal�nos szocializ�ci�t k�vet�en – c�lzottan kell el�hozni, �s fejleszteni a sz�ks�ges k�pess�geket. Ezek k�z�l els� �s legfontosabb az �z�-hajt��szt�n. Ennek �rdek�ben m�r eg�szen fiatalon egy zs�km�nyt�rgyat (lehet�leg ny�lb�r, de lehet rongy is) mozgatok a k�lyk�k k�z�tt. Kicsit k�s�bb horg�szbot v�g�re er�s�tett zs�km�ny seg�ts�g�vel mozgatom a csapatot. Mikor m�r akkor�k, hogy kifejezetten zavarj�k egym�st az �ld�z�sben, egyenk�nt foglalkozom vel�k, de �gy, hogy a t�bbiek is l�thass�k a j�t�kot, �gy mindig �bren marad a lelkesed�s�k. Term�szetesen vannak alapszab�lyok, melyeket be kell tartani a „b�r�z�sn�l”. A legfontosabb tal�n a fokozatoss�g elve. A fiatal kutya fusson, szaladg�ljon min�l t�bbet a szabadban, lehet�leg m�s kuty�k t�rsas�g�ban. Ez nemcsak a szocializ�ci� szempontj�b�l hasznos, hanem seg�t az inak, izmok fejl�d�s�ben, ny�l�s�ban is. A zs�km�nyt mindig f�ldk�zelben kell tartani, hiszen a ny�l is a talajk�zelben fut. Sosem szabad hirtelen leterhelni a kuty�t, mert vagy id� el�tt elege lesz, �s megunja a j�t�kot. A b�r�z�s v�g�n mindig hagyni kell fogni a kuty�t, hogy kis�lhessen a felfokozott vad�sz�szt�n, �gy legk�zelebb is sz�vesen hajkur�szik majd. A b�r�z�st el�g hetente egy alkalommal v�gezni, �s sosem szabad a kuty�n�l hagyni a b�rt, �gy �lland�an „�hesen” tarthat� a hajt��szt�ne.

Ha siker�lt kell� szintre fokoznunk �s megszil�rd�tanunk az �z�si hajlamot, elkezdhetj�k specifik�lni a gyakorlatokat. Ez a leend� versenykuty�n�l mindk�t ir�ny� fordul�sokat, ir�nyv�lt�sokat jelent, amivel a folyamatos koncentr�ci� meger�s�t�se mellett a j� mancsokat, er�s ujjakat �s az izmok megfelel� „alapj�t” is fel�p�tj�k. Mikor m�r kell�en „ny�lbiztos” �s el�ri a megfelel� kort (k�r�lbel�l 1 �v), akkor m�r meg lehet pr�b�lni „handgaloppal” (100-150m-es beh�v�s a seg�t�t�l), vagy g�ppel egy-egy egyenest h�zni sz�m�ra a ny�lb�rrel. Id�vel hozz� kell szoktatni a k�telez� „versenyszerel�s,” a sz�jkos�r �s takar� visel�s�hez, illetve az ind�t�boxhoz is.

Az �rett versenykuty�k term�szetesen minden egyes versenyre k�l�n felk�sz�l�st ig�nyelnek. T�len az agarak pihennek, ami azt jelenti, hogy kiad�s kir�ndul�sokkal mozgatom �s alapkond�ci�ban tartom �ket. A versenyszezon (�ltal�ban �prilis) kezdete el�tt 2-3 h�ttel m�r elkezdem komolyan mozgatni kuty�imat. A konkr�t felk�sz�l�s h�rom f�zisb�l �ll. Els� az alapoz�s, melynek c�lja rendszeres futtat�sokkal nagy t�meg� alapizomzat kialak�t�sa. A m�sodik f�zisban n�h�ny felk�sz�t� edz�st v�gz�nk a p�ly�n. A harmadik, a „direkt p�ly�ra edz�s” f�zisa, mikor a kuty�k s�ly�t a versenyhez optimaliz�lom, �gymond leszik�r�tom �ket. Az edz�smunka eredm�nyess�g�hez term�szetesen nemcsak alaposan �tgondolt edz�sterv, hanem tudatosan megtervezett �trend is sz�ks�ges. A versenykuty�k a t�meges�t�s, izom�p�t�s id�szak�ban sok h�st, vagy min�s�gi, feh�rjed�s t�pot kapnak, m�g a sz�lk�s�t�s id�szak�ban cs�kkentem a feh�rjebevitelt, �s ink�bb a zs�r ar�ny�t n�velem. Sok�ves tapasztalataim alapj�n nagyon fontosnak tartok kiemelni – a kor�bban eml�tett fokozatoss�g elve mellett –, hogy mindig az edz�sprogramot kell a kuty�hoz igaz�tani, nem pedig ford�tva, teh�t minden kuty�t a neki legmegfelel�bb m�don, egy�ni adotts�gainak megfelel�en kell felk�sz�teni. A fut�szalagszer�en v�gzett, sablonos edz�sm�dszer, ahogy a kuty�z�s m�s ter�letein, �gy itt sem vezet eredm�nyre.

– A p�lyaversenyz�s nem t�maszt mer�ben m�s k�vetelm�nyeket a magyar ag�rral szemben, mint amelyeknek kor�bban kellett megfelelnie? Nem v�lna a jobban a fajta haszn�ra a vad�szat, mint a versenyz�s?

– Dehogynem. A magyar ag�r a hazai �ghajlatnak �s terepviszonyoknak legink�bb megfelel� vad�szag�r. Kitart�s�nak, fel�p�t�s�nek, szervezeti szil�rds�g�nak k�sz�nhet�en kiv�l� hossz�t�vfut�, �ppen ez�rt a p�ly�n valamivel lassabb, mint a „sprintkir�ly” angol agarak. �gy gondolom, hogy min�l ink�bb r�vid t�vra dolgoznak a magyar ag�rral, min�l ink�bb a gyors p�lyaag�r kialak�t�s�nak v�gya ker�l el�t�rbe, ann�l ink�bb vesz�t �si t�pus�b�l, �s az azonos szelekci�s nyom�s hat�s�ra alkata az angol ag�r�hoz v�lik hasonlatoss�, ez�rt szerintem a hossz� t�v� versenyek sz�m�nak n�vel�se mindenk�ppen c�l a magyar agarak sz�m�ra. B�r �n kifejezetten csak versenyagar�szattal foglalkozom, szem�ly szerint messzemen�en p�rtoln�m az FVM rendelete �ltal enged�lyezett agaras ny�lvad�szatot, �s amennyiben m�d, lehet�s�g volna a tiszta, de legf�k�pp biztons�gos kivitelez�s�re – ami egy�bk�nt „elvileg” t�rv�nyileg garant�lt –, ink�bb ott, a nekik legmegfelel�bb megm�rettet�sen „versenyezn�k” agaraimmal.

Az agaras vad�szatot p�rtol�kat gyakorta valamif�le �jkori, „eur�paiatlan” barbarizmussal v�dolj�k meg, pedig err�l sz� sincs. Ez az „�si-�j” vad�szati m�dszer gyakorlatilag egyen�rt�k� a pusk�s vad�szattal, �s ugyanolyan szigor� felt�telekhez k�t�tt (szerz�d�s, ter�letb�rl�s, vadh�s kifizet�se stb.), r�ad�sul az ag�r megdolgozik az�rt, amit fog, �s sokkal term�szetesebb m�don selejtezi ki a gyeng�bb egyedeket az �llom�nyb�l, nem besz�lve arr�l, hogy igen hat�kony seg�ts�get jelent a k�rt�kony d�vad (r�ka) irt�s�ban is. Ez a tev�kenys�g pedig nemcsak hozz�j�rul a korszer� vadgazd�lkod�shoz, de lehet�s�get biztos�t egyik leg�sibb magyar fajt�nk eredeti tulajdons�gainak meg�rz�s�re is.

Sajnos azonban a fajta haszn�lati �rt�k�vel az erd� fosztogat�i, a vadorz�k is tiszt�ban vannak, �s el�szeretettel haszn�lnak magyar agarakat (vagy kever�keiket) a vad megtizedel�s�re. A kuty�k csendesek �s igen hat�konyak, ha pedig kil�vik �ket, h�t fene b�nja: „fogy�eszk�z”, van m�sik 10 az udvarban… Sajnos a vad�szok pedig ki is l�vik �ket. Kor�bban erre t�rv�ny adta lehet�s�g�k volt, 2004. j�lius 1-je �ta azonban sem k�borkuty�t, sem vadat hajt� agarat nem szabad kil�ni�k, elvileg… Csakhogy „nem lehet minden pofon mell� rend�rt �ll�tani”. A vad�szokban oly m�lyen gy�keredzik a vadorz�k �s kuty�ik ir�nt �rzett ellenszenv (sokszor nem is alaptalanul), hogy ha agarat l�tnak, azonnal rabsicnak k�nyvelik el az embert, �s – tisztelet a kiv�telnek – a bevezetett �j szab�lyoz�s ellen�re gyakorta kil�vik a kuty�t (f�leg, ha tan� sincsen r�). Hi�ba a t�rv�ny ereje, a b�ntethet�s�g lehet�s�ge, ha megt�rt�nik a trag�dia, a szeretett kuty�mat nem hozza vissza semmilyen b�r�i �t�let.

A fentiek ok�n az agaraz�s ir�nti szenved�lyemet csak a versenyp�ly�n �s coursingon tudom marad�ktalanul ki�lni, ahol a sikeress�g t�bbek k�zt a kuty�k gyorsas�gon m�lik. Mivel kor�bban felvetett agg�lyomat, miszerint a magyar ag�r gyors�t�s�ra val� t�rekv�sek a fajta k�r�ra v�ln�nak, v�ltozatlanul fenntartom, ez�rt a k�zelm�ltban arra az elhat�roz�sra jutottam, megpr�b�lok ink�bb a coursing, �s ha lehet�s�g van r�, a megfelel� keretek k�z�tt rendezett vad�szatok fel� fordulni, mert sokkal jobban szeretem �s becs�l�m a fajt�t ann�l, hogy �si �rt�keit fel�ldozzam.